Szalai Kincses Ibolya:

Betegre esszük magunkat?!

 

 Hallgatom a tv-híradót, és nem akarok hinni a fülemnek...
"Betegre eszik magukat a magyar turisták az "all inclusive" nyaralásukon" - mondja a hírolvasó.
Legtöbben ki sem mozdulnak szállodájukból, nem mennek túrázni, sportolni, csónakázni, sétálni, kirakatot nézni...Helyette: esznek...sokszor rosszullétig...
Tunéziát említi első helyen a tudósítás, de hasonlóan van ez a más országokban nyaraló honfitársainkkal is...
Mondom: a hír szerint!
Szeretném hinni, hogy ez nem igaz általánosságban ránk, magyarokra!
Csak enni-inni utaznánk olyan távoli vidékekre?! Fölfalni a svédasztalok tartalmát az utolsó morzsáig, csak mert benne van az árban?...
Annak mi értelme ?!

Felidézem nyaralásainkat...
Közelebbi vagy messzibb tájakra készülődve már hónapokkal korábban mindig megtervezi a család a nyaralás programjait.
Anyagi lehetőségeink függvényében választjuk ki a helyszíneket.
Mérlegelünk, és közösen eldöntjük, mit érdemes felkeresnünk a célállomáson túl is.
Nemcsak a tenger érdekes és az üdülőhely - feltétlen be kell iktatni a környékbeli nevezetességek felkeresését is.
Aludni itthon is lehet!
Ne azért utazzunk külföldre, hogy teleegyük-igyuk magunkat, és aztán hazatérve csak a fogyókúra gondja maradjon - a szép élmények helyett!
Útikönyvek segítségével keressünk föl minél több nevezetességet!
Fényképezzünk, videózzunk, hogy a téli hónapokban majd legyen mit nézegetni, ami kizökkenthet a napfénytelen, depresszióra hajlamosító hétköznapok taposómalmából...De főként agyunkba,szívünkbe raktározzuk el, amit látunk!
No és mozogjunk sokat a nyaralás alatt is! Hagyjuk a parkolóban az autót,
sétáljunk le gyalog a tengerpartra, ússzunk sokat,induljunk városnézésre, túrázzunk egyet a hegyekben...Nem fogjuk megbánni!
S persze, kóstoljuk meg a helyi kulináris specialitásokat is egy-egy kiadós túra után! Ízleljük meg az ottani gyümölcsöket, borokat, koktélokat - mindezt mértékkel...
Járjunk nyitott szemmel, figyeljük az adott ország lakóit, nyelvük dallamát, szokásaikat.
Egy-egy apróbb emléktárgy, begyűjtött szép kő, kavics, virágbujtás segít a nyár emlékét megőrizni...Hát még, ha a helyiek közül barátokra is szert teszünk jó szerencsénk - és nyitott szívünk - segítségével!...
Frissek, fittek leszünk, feltöltődve új és új benyomásokkal, éltető energiával!

Szóval: cáfoljunk rá a szégyenteljes hírre, hogy mi, magyarok csak a hasunkkal és a "potyával" törődünk...

Oldal: Betegre esszük magunkat?! (jegyzet)
Szalai Kincses Ibolya írásai - © 2008 - 2024 - verseim-gondolataim.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat