Szalai Kincses Ibolya:
Hiába készülnél...
Az a régi augusztusi délután
ott, a platánok alatt...
- testem testeddel óvtad
egy hirtelen jött zápor miatt -
Ahogy némán, remegve álltál
a párálló testmelegben,
az eső könnyezett helyetted -
s helyettem
...
Hitted, hogy túl az
ötvenen
tested majd ugyanúgy
ölelem
Merted álmodni, hogy
soká maradok -
karodban tarthatsz,
amikor meghalok...
...
S bár kellett olykor
néhány zsoltár -
erős fonalat fontál!
...
A kötést - hisz örök már -
nem oldja semmi, semmi
Hiába készülnél
m e s s z i r e menni...